free website templates

Online oktatást támogató videók jelnyelven

Mobirise



Ady Endre
1877-1919

A huszadik század elejének egyik legjelentősebb magyar költője, gyökeresen átalakította a magyar lírát. 1877-ben született Érdmindszenten, elszegényedett nemesi családban. Gimnáziumi tanulmányai után újságíróként dolgozik Debrecenben, majd Nagyváradon. 1899-ben megjelenik első kötete Versek címen. Nagyváradon megismerkedik Diósy Ödönné Brüll Adéllal, aki Léda néven a múzsája lesz. Ezután Párizsban folytatja munkáját, ahol a modern költészet nagy hatást tesz rá. Megjelenik az Új versek és a Vér és arany című kötete. Hazatérése után elszigeteltségét enyhíti, hogy a megalakuló Nyugat főszerkesztője Ignotus Pál felfedezi tehetségét és rendszeresen publikálja verseit a lapban, amelynek Ady haláláig a munkatársa lesz. Ezután folyamatosan jelennek meg kötetei, melynek témái például a szabadság, a szerelem, a látomásos tájköltészet, a forradalmi és istenes versek is ekkor születnek (a téma, az Illés szekerén című kötetben teljesedik ki). Szakít Lédával és új múzsája lesz, Boncza Berta (Csinszka) személyében, akit később feleségül is vesz. Az I. Világháború kitörésekor betegsége elhatalmasodik, háború ellenes verseit nem, vagy alig közlik. Utolsó, még életében megjelent kötete A halottak élén, amely a Csinszka szerelem verseit tartalmazza (egyik leghíresebb közülük az Őrizem a szemed). 1919-ben elhunyt Budapesten.


Ismertebb versei:

Góg és Magóg fia vagyok én…
Héja-nász az avaron
A Tisza-parton
A magyar ugaron
Párisban járt az ősz
Lédával a bálban
Nekünk Mohács kell
Magyar jakobinus dala
Emlékezés egy nyár éjszakára
Őrizem a szemed

Ady Endre
Őrizem a szemed

Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.

Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.

Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.

Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.

Mobirise



József Attila
1905-1937

1905-ben született Budapesten, munkás családban. Anyja egyedül nevelte két lánytestvérével, így később állami gondozásba került Öcsödre. Gyermekkora zaklatott volt, anyja korán elhunyt. Gimnáziumi tanulmányai után tanárnak készült, ám Tiszta szívvel című verse kapcsán kirobbant botrány miatt felhagyott ezzel az elképzelésével. Külföldön tanult, Bécsben, Párizsban hallgatott előadásokat, ezért a nyugati költészet nagy hatással volt rá. Első verseskötete 17 éves korában, 1922-ben jelent meg, A Szépség koldusa címen. A költő verseiből és mecénások támogatásából élt, barátságot kötött Juhász Gyulával és a Nyugat szerzőivel. Szerelmei közül többen múzsái voltak,

például Vágó Márta, Gyömrői Edit, Kozmutza Flóra. Költői pályája során számtalan forrásból merített, a népművészetből, a szürrealizmusból és az expresszionizmusból. Verseinek témáját és hangulatát a munkásmozgalommal való kapcsolata is meghatározza (jó példa erre a Külvárosi éj című kötet). A

korán elvesztett édesanya (Mama), a szerelem hiánya, a tájköltészet, a különböző formákkal való kísérletezés végigkíséri a költő életútját. Élete végén egyre jobban elhatalmasodott rajta depressziója, lelki betegségei, ezt pszichoanalízissel kezelték. 1936-ban megjelent utolsó kötete, a Nagyon fáj. 1937-ben Balatonszárszón, az akkor nagyon fiatal (32 éves) költő vonat alá került és szörnyethalt. Máig kérdéses, hogy baleset, vagy öngyilkosság történt.


Ismertebb versei:

Tiszta szívvel
Külvárosi éj
Elégia
Óda
Mama
A Dunánál
Téli éjszaka
Nagyon fáj
Tudod, hogy nincs bocsánat
A hetedik

József Attila
Tiszta szívvel

Nincsen apám, se anyám,
se istenem, se hazám,
se bölcsőm, se szemfedőm,
se csókom, se szeretőm.

Harmadnapja nem eszek,
se sokat, se keveset.
Húsz esztendőm hatalom,
húsz esztendőm eladom.

Hogyha nem kell senkinek,
hát az ördög veszi meg.
Tiszta szívvel betörök,
ha kell, embert is ölök.

Elfognak és felkötnek,
áldott földdel elfödnek
s halált hozó fű terem
gyönyörűszép szívemen.

Mobirise



Juhász Gyula
1883-1937

A 20. század első felének jelentős lírai költője. Bár sosem volt a Nyugat munkatársa, az irodalomtörténet a Nyugat első nemzedékéhez sorolja. 1883-ban született szegeden. Első versei a Szegedi naplóban jelentek meg 1899-ben. Pesten járt egyetemre, barátságot kötött Babits Mihállyal,

Kosztolányi Dezsővel, felismerte Ady Endre költői nagyságát, ami hatással volt saját munkásságára is. 1907-ben megjelent első kötete Juhász Gyula versei címmel. Tanárként dolgozott, ám ezt kezdetben száműzetésként élte meg. Nagyváradon részt vett a Holnap antológiát alkotó fiatal költők munkájában. Itt ismerkedett meg múzsájával, Sárvári Anna színésznővel, akihez az Anna-verseket írta. Az elszigeteltség, az elutasítás meghatározó eleme lírájának. A háború alatt Visszaköltözött Szegedre, ahol fellendítette az irodalmi és színházi életet. Politikai szerepet vállalt, amiért rengeteg támadás érte. 1923-ban megismerkedett József Attilával és segített a fiatal költőnek írói karrierje

elindításában. Nemcsak első verseinek megjelenését tette lehetővé, hanem szellemisége, költészete József Attila egész munkáságára kihatott. Életét folyamatos depresszió és lelki bajok jellemezték. Társnélküli magányát sosem tudta elfelejteni, többször öngyilkosságot kísérelt meg. Impresszionista

hangulatlíráját is ez a magány, szomorúság jellemzi. 1937-ben betegsége súlyosbodott, végül gyógyszerek segítségével öngyilkos lett.

Ismertebb versei:

Tiszai csönd
Tápai lagzi
Milyen volt…
Anna örök
Tutajok a tiszán
Vízkeresztre
Esti fények
Nefelejcs
Este az Alföldön
Esti dal

Juhász Gyula
Tiszai csönd

Hálót fon az est, a nagy, barna pók,
Nem mozdulnak a tiszai hajók.

Egyiken távol harmonika szól,
Tücsök felel rá csöndben valahol.

Az égi rónán ballag már a hold:
Ezüstösek a tiszai hajók.

Tüzeket raknak az égi tanyák,
Hallgatják halkan a harmonikát.

Magam a parton egymagam vagyok,
Tiszai hajók, néma társatok!

Ma nem üzennek hívó távolok,
Ma kikötöttünk itthon, álmodók!

Mobirise



Petőfi Sándor
1823-1849

Nemzeti hős, forradalmár, az egyik legnagyobb magyar költő. 1823-ban született Kiskőrösön, nemesi családban, ám kiváltságaival nem élt, a nép gyermekeként azonosította magát. Diákévei után színészként dolgozott, majd besorozták katonának, a szolgálat alól azonban gyakori betegeskedése miatt felmentették. Ezután visszament tanulni Pápára, ahol barátságot kötött Jókai Mórral és megkezdődött költői pályafutása. Többször próbálkozott újra a színészettel, vándorévei alatt rengeteg városban megfordult. 1842-ben jelent meg a Borozó című verse az Athenaeumban. 1844-ben Pestre költözött, ahol bekerült az fővárosi írók körébe, Vörösmarty Mihály és Bajza József voltak

példaképei. Folyamatosan ír, rendkívül termékeny időszak ez számára. Népies költészetén kívül jelentősek még családi költeményei (például Egy estém otthon), elbeszélő költeményei (ekkor születik A helység kalapácsa és a János vitéz), tájkölteményei (Az Alföld), szerelmi költészete. Rendszeresen megfordul a Pilvax kávéházban. Megismerkedik Szendrey Júliával, aki később a felesége lesz. A forradalom előtti években a forradalmi látomásköltészete és szabadságharc témájú versek kerülnek előtérbe. 1847-ben örök barátságot köt Arany Jánossal, akivel élénk levelezést folytat. 1848 március 15-én, a márciusi ifjak vezéreként jelentős szerepet játszik a forradalomban.

Részt vesz a 12 pont összeállításában, elszavalja egyik legfontosabb művét a Nemzeti dalt. Ezután is aktívan részt vesz a szabadságharcban, 1849-ben Segesváron életét vesztette a csatában.


Ismertebb versei:


Nemzeti dal
Európa csendes, újra csendes…
Anyám tyúkja
Szeptember végén
János vitéz
Az Alföld
A Tisza
A helység kalapácsa
Föltámadott a tenger
Egy gondolat bánt engemet…

Petőfi Sándor
Szeptember végén

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt.
Még ifju szivemben a lángsugarú nyár
S még benne virít az egész kikelet,
De íme sötét hajam őszbe vegyűl már,
A tél dere már megüté fejemet.

Elhull a virág, eliramlik az élet...
Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide!
Ki most fejedet kebelemre tevéd le,
Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?
Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre
Könnyezve borítasz-e szemfödelet?
S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme,
Hogy elhagyod érte az én nevemet?

Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,
Fejfámra sötét lobogóul akaszd,
Én feljövök érte a síri világból
Az éj közepén, s oda leviszem azt,
Letörleni véle könyűimet érted,
Ki könnyeden elfeledéd hivedet,
S e szív sebeit bekötözni, ki téged
Még akkor is, ott is, örökre szeret!

Mobirise



Radnóti Miklós
1909-1944

A modern magyar líra kiemelkedő alakja. 1909-ben született Budapesten, szülei fiatalon meghaltak (anyja születésekor), gyámság alá került. Eredeti neve Glatter Miklós volt, a Radnótit később vette fel.

Diákéveit először Budapesten, majd Csehországban töltötte, ahol egy textilipari főiskolára járt, már ekkor érdekelte a költészet. Folyamatosan ír, 1928-ban megismerkedik az avantgárd mozgalmakkal (Kassák Lajos hatására) és szakít a kötött formákkal. Ekkor ismerkedik meg későbbi feleségével, Gyarmati Fannival. 1930-ban megjelenik első kötete, Pogány köszöntő címmel. Szegeden járt egyetemre, magyar-francia szakra. A szegedi fiatal értelmiség segítségével megjelent harmadik és negyedik kötete, a Lábadozó szél és az

Újhold. 1935-ben házasságot kötött Gyarmati Fannival, akit verseiben Fifinek nevezett. 1936-től Budapesten élt, tanári állást nem sikerült szereznie, magántanárként tevékenykedett. Ebben az évben jelent meg a Nyugat segítségével a Járkálj csak halálraítélt! című kötete. Folyamatosan írt, sorra jelentek meg kötetei. 1940-ben zsidó származása miatt munkaszolgálatos lett. 1944-ben Lager Heidenauba hurcolták, dolgoztatták, majd erőltetett menetben nyugat felé hajtották, végül Abda határában kivégezték. Utolsó verseit és naplóját kabátjának zsebében találták meg, ezt később kiadták.

Ismertebb versei:


Nem tudhatom
Razglednicák
Töredék
Pogány köszöntő
Mint a bika
Huszonnyolc év
Második ecloga
Levél a hitveshez
Erőltetett menet
Tétova óda

Radnóti Miklós
Nem tudhatom

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály,
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát,
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;
és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,
s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,
ím itt e kő, de föntről e kő se látható,
nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.

Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.

Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.

További jelnyelvi videók

Répa mese

A teknős és a nyúl

ABC story

Napi teendők

© Copyright 2020 -Nyelvtudományi Intézet TKK NyelvEsély kutatócsoport- All Rights Reserved